Tel:+36/76/900-118
Fax: +36/76/900-117

e-mail: info@mozisok.hu

Regisztráció

Alapszabály

A Mozisok Országos Szövetsége

A L A P S Z A B Á L Y

módosítása

 

A Mozisok Országos Szövetsége 1992. június 2-án alakult Budapesten, szolnoki székhellyel.

 

A moziüzemeltetés az átalakulás időszakában mélyponton volt. Felbomlott a mozikat üzemeltető vállalati rendszer. Tömegesen alakultak az országban a videotékák, videó kiadók. Széles körben elterjedt a fekete videózás. A videózás és a mozizás egy szervezetbe való tömörítése nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mindezek alapján szükségessé vált a szervezet átalakítása és tevékenységi körének szűkítése. Az alapszabály tartalmi és formai követelményrendszerének módosítása.

 

A szervezet átalakítása 1994. október 28-án megtörtént. Az Alapszabály tartalmi és formai módosítása is szükségessé vált, ezért a Mozisok Országos Szövetségének Taggyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és a következő §-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon a szövetség Alapszabályát az alábbi módosított tartalommal fogadta el:

 

 

I.

A Szövetség adatai

 

  1. neve: Mozisok Országos Szövetsége, a továbbiakban Szövetség.

  2. székhelye: 6000 Kecskemét, Korona utca 2.

  3. működési területe: A Szövetség országos egyesületként fejti ki tevékenységét.

  4. képviselete: A Szövetséget az Elnök és az Ügyvezető Elnök önállóan képviseli.

  5. jogállása: A Szövetség jogi személy, közhasznú szervezet.

 

 

II.

A Szövetség célja és közhasznú tevékenysége

 

1.) A Szövetség céljai:

  1. A moziüzemeltetők képviselete és védelme.

  2. Érdekvédelmi tevékenységi körében együttműködik a kormányzati és önkormányzati szervekkel, a filmforgalmazókkal, a filmterület más szakmai szervezeteivel, valamint a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel.

  3. Közreműködik a moziba járó közönség kulturális igényeinek megismerésében és azok kielégítésében.

  4. Támogatja és összehangolja a filmterjesztéssel összefüggő szakmai, oktatási-továbbképzési feladatokat.

  5. Elősegíti a szakmai információs rendszer kialakítását és működtetését.

  6. Támogatja a moziüzemeltetés műszaki, technikai színvonalának fejlesztését.

  7. Szervezi a szakmai közéletet, közreműködik fórumok, konferenciák hazai és külföldi tapasztalatcserék lebonyolításában.

 

2.) A Szövetség a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

- képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

- kulturális tevékenység,

- kulturális örökség megóvása.

 
3.) A Szövetség működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát saját internetes honlapján, időszaki kiadványaiban, szórólapokon, szakfolyóiratokban és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.

 

4.) A Szövetség mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szervezet szolgáltatásaiból.


5.) A Szövetség mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

6.) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.


7.) A Szövetség mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

 

 

III.

A Szövetség tagjai

 

1.) A Szövetségnek lehetnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai.

 

  1. Rendes tag minden természetes vagy jogi személy, aki hivatásszerűen foglalkozik mozizással, vagy aki a Szövetség célkitűzéseit magáénak vallja, és elfogadja a Szövetség Alapszabályát, a szövetségi tagdíjat befizeti. A Szövetség közgyűlésein szavazati joggal rendelkezik.

 

    1. Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki a Szövetség célját és tevékenységét anyagilag, szakmailag, erkölcsileg vagy más módon támogatja. Szavazati joggal nem rendelkezik.

 

 

    1. Tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket a Választmány (egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal), akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság a Szövetségben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Taggyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani, és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és a Szövetség érdekeivel összhangban, tevékenykedni. Szavazati joggal nem rendelkezik.

 

    1. Új tag felvételéhez természetes és jogi személy esetén az Ügyvezető Elnökség jóváhagyása szükséges.

 

2.) A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag"

kifejezés szerepel, csupán a Szövetség rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli és a

pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a

"tiszteletbeli tag" és a „pártoló tag” kifejezéseket.

 

A tagok (rendes, tiszteletbeli és pártoló) jogai:

  1. részt vehet a Szövetség tevékenységében, összejövetelein, rendezvényein,

  2. részt vehet a Szövetség taggyűlésein.

 

A rendes tagok jogai a fentieken túlmenően:

    1. a természetes személy tag választhat és választható, a nem természetes személy tag pedig törvényes képviselője útján választhatja meg a Szövetség vezető tisztségviselőit,

    2. a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag törvényes képviselője útján jogosult a Taggyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni; több mozival rendelkező rendes tagnak mozinként egy szavazata van.

  1. kezdeményezheti a rendkívüli közgyűlés összehívását az Alapszabály IV. 3.) a) pontja alapján.

 

3.) A tagok kötelességei:

  1. köteles betartani a Szövetség Alapszabályát, belső szabályzatait és a belső szervei által hozott határozatokat,

  2. köteles az éves tagdíjat határidőben befizetni,

  3. köteles a Szövetség célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani,

  4. köteles a Szövetség Taggyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni.

 

4.) A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye. A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit.

Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, a Szövetség valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

 

5.) A tagsági viszony megszűnik:

  1. a tag kilépésével,

  2. a tag kizárásával,

  3. a tag halálával, jogi személy esetén annak jogi személy nélküli megszűnésével,

  4. ha a Szövetség megszűnik.

A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni. A kilépés a Választmány részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.

 

A Választmány a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szavazattöbbségével kizárhatja a Szövetségből azt a rendes tagot, aki valamely, a szövetségi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg ha a Szövetség céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

A pártoló és a tiszteletbeli tagi címet a Választmány a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szavazattöbbségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag a Szövetség céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

 

A fenti eljárásokban csak azt követően hozható meg a kizárásról, illetve a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.

 

IV.

A Szövetség szervezete

 

1.) A Szövetség szervei, összeférhetetlenségi szabályok


a) A Szövetség legfőbb szerve a Taggyűlés, amely a tagok összessége. A Szövetség ügyintéző és képviseleti teendőit, ill. a napi ügyviteli feladatokat a Szövetség ügyintéző képviselő szerve, az Ügyvezető Elnökség irányítja és látja el. A Szövetség vezető tisztségviselői: az Elnök, az Ügyvezető Elnök és az ügyvezető elnökségi tagok, valamint a Felügyelő Bizottság

elnöke és tagjai.


b) A Szövetség ügyintéző szervének tagja, ill. az Szövetség képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, ill. magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.


c) A Szövetség vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, ill. a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.


d) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
e) A vezető tisztségviselő, ill. az ennek jelölt személy köteles a Szövetséget előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

2.) A Szövetség felépítése:

  1. Taggyűlés, amely a tagok összességéből áll.

  2. Elnök: a Taggyűlés által megválasztott szövetségi vezető tisztségviselő, aki egyben a Választmány elnöke is.

  3. Választmány: (17 fő), amely a Taggyűlés által megválasztott tagokból és az Elnökből áll.

  4. Ügyvezető Elnökség: (7 fő), amelynek tagjai a Taggyűlés által megválasztott Elnök és a Választmány által megválasztott Ügyvezető Elnök, Titkár + 4 Alelnök.

  5. Felügyelő Bizottság: (3 fő), amely a Taggyűlés által megválasztott Elnökből és 2 tagból áll.

  6. A Szövetség tagozati rendszerben működik.

 

3.) A Szövetség szervei:

 

a) Taggyűlés

 

A Szövetség Taggyűlése a tagok összességéből áll, ez a Szövetség legfőbb szerve, amely a Szövetséget érintő valamennyi kérdésben dönthet.

A Taggyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell összehívni.

 

Illetékességi köre:

  • Az Alapszabály elfogadása, módosítása.

  • A Szövetség Elnökének megválasztása és visszahívása.

  • A Szövetség Felügyelő Bizottságának megválasztása és visszahívása.

  • A Szövetség Választmányának megválasztása és visszahívása.

  • A Szövetség vezetőségének és Felügyelő Bizottságának beszámoltatása.

  • A Szövetség tevékenységének a fő irányainak, programjának kialakítása.

  • A Szövetség átszervezéséről, feloszlatásáról, más egyesülettel való egyesüléséről

való döntés meghozatala.

  • Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása.

 

A Taggyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével, ill. annak közlésével, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz. A Taggyűlés nyilvános.

 

Amennyiben a megismételt taggyűlés összehívására az eredeti napirendi kérdésekben az eredeti napon és helyszínen kerül sor, az eredeti meghívóban a tagot figyelmeztetni kell arra, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

 

Amennyiben a megismételt taggyűlést nem az eredeti taggyűlés napjára hívják össze, a tagokat erről külön írásbeli meghívóban kell értesíteni, melynek tartalmaznia kell a megismételt közgyűlés tényét, helyét, idejét, és az arra történő figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

Rendkívüli taggyűlést köteles az Ügyvezető Elnökség összehívni, amennyiben a rendes tagok legalább egyharmada írásban az ok és cél megjelölésével azt kéri.

 

A Taggyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.

A Taggyűlés határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévők és szavazati joggal rendelkezők többségi szavazatával (egyszerű többség) hozza. Ettől eltérően a jelenlévők és szavazati joggal rendelkezők kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges:

  • az Alapszabály módosításához,

  • a Szövetség feloszlatásához,

  • a Szövetség más szervezethez tagként történő csatlakozásához.

 

A Taggyűlés titkos szavazással határozhat:

  • egyes kérdésekben akkor, ha a tagság az adott kérdésben egyszerű többséggel titkos szavazást tart szükségesnek.

 

A Taggyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

 

A levezető elnök személyének megválasztásáról a Taggyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.


A taggyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon (levélben) közölni kell. A Titkár köteles a Taggyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Taggyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

 

b) Választmány:

 

A 17 fős Választmányt a Taggyűlés 3 év időtartamra választja. A Választmány két taggyűlés között a Szövetség legfőbb szerve.

 

A Választmány évente legalább kétszer ülésezik. A Választmány összehívására a Taggyűlés összehívására vonatkozó szabályok irányadók. A Választmány ülései nyilvánosak.

 

A Választmány akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

Feladata:

  • A Szövetség szervezeti működésének elfogadása.

  • Az éves munkaterv, költségvetés, beszámoló megvitatása, elfogadása.

  • Az Ügyvezető Elnök, a Titkár és az Alelnökök megválasztása.

  • Az éves tagdíj mértékének és befizetési módjának megállapítása.

  • A mozisokat érintő kérdések napirendre tűzése, irányelvek, állásfoglalások, ajánlások

megvitatása, közreadása.

  • A Szövetség más társadalmi szervekbe való belépésének jóváhagyása.

  • Az Ügyvezető Elnökség munkájának meghatározása, a tisztségviselők beszámoltatása.

  • Új tagok felvétele, tagok kizárása, a tiszteletbeli tagi cím megvonása.

 

A Választmány legalább 10 rendes tag írásos javaslata alapján tagozatot (tagozatokat) hozhat létre.

 

c) Ügyvezető Elnökség:

 

Az Egyesület vezető szerve a 7 tagú Ügyvezető Elnökség, amelynek tagjait a Taggyűlés és/vagy a Választmány egyszerű szótöbbséggel, 3 év időtartamra választja. Az Ügyvezető Elnökség tagjai: a Közgyűlés által megválasztott Elnök, a Választmány által megválasztott Ügyvezető Elnök és Titkár + 4 Alelnök.


Az Ügyvezető Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést. Az Ügyvezető Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az ülések nyilvánosak.

Az Ügyvezető Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.


Az ügyvezető elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 8 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Ügyvezető Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.


Az Ügyvezető Elnökség hatáskörébe tartozik:


a) a Szövetség tagjaira kötelező határozatok meghozatala,

b) az ügyrend elfogadása,
c) az etikai szabályok elfogadása,
d) tagfelvétel jóváhagyása,
e) az Elnök utasítása a Taggyűlés összehívására,
f) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Taggyűlés elé

terjesztése,
g) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Taggyűlés vagy a Választmány kizárólagos hatáskörébe.


A Taggyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az ügyvezető elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával, ill. a megbízatás időtartamának lejártával, amely esetekben a Taggyűlés és/vagy a Választmány új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

 

d) Elnök, Ügyvezető Elnök, Titkár:

 

A Választmány által meghatározott munkamegosztás szerinti képviseleti és irányítási jogkörrel rendelkeznek:

  • Irányítják a Szövetség tevékenységét.

  • Jogosultak megállapodásokat és szerződéseket kötni a Szövetségen kívüli szervekkel,

jogi személyekkel.

  • Képviselik a Szövetséget hazai és külföldi szervezetekben a mindenkori törvényes

előírások figyelembevételével és betartásával.

 

Az Elnök és az Ügyvezető Elnök a Taggyűlés, illetve a Választmány által egyszerű szótöbbséggel, 3 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki a Szövetség szervezetének képviseletére önállóan jogosult vezető. Feladatukat munkamegosztásban látják el.

 

Az Elnök és az Ügyvezető Elnök hatásköre és feladatai:

 

– a Szövetség adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,

– a munkáltatói jogok gyakorlása a Szövetség munkavállalói felett,

– a Taggyűlés és az Ügyvezető Elnökség határozatainak végrehajtása,

– az ügyvezető elnökségi ülések előkészítése (összehívása) és levezetése,

– a Szövetség képviselete harmadik személlyel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,

– éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Taggyűlés elé terjesztése.

 

A Titkár hatásköre és feladatai:

 

- felel a pénztárért, a könyvelésért, a tagok és a tagdíjak nyilvántartásáért,

- a Szövetség Taggyűlésének és az Ügyvezető Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás (Határozatok Könyve) vezetése, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,
- a Taggyűlés és az Ügyvezető Elnökség határozatainak az Alapszabály IV. 3.) a) pontjában megjelölt módon az érintettekkel történő közlése,

- a Szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,

- amennyiben ez mások vagy a Szövetség jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a Taggyűlés és az Ügyvezető Elnökség által meghozott határozatokat, valamint a Szövetség beszámolóit a saját internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

 

e) Felügyelő Bizottság


A Szövetség éves bevétele az 5.000.000,- forintot meghaladja, ezért szükséges a Felügyelő Bizottság működése. A Felügyelő Bizottság feladata a Szövetség Alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a Taggyűlésnek felel.


A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.


A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Taggyűlés választja meg.

 

A Felügyelő Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.

 

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.

 

A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez a Szövetség vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről ezen indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni.


A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg.

A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban.

A határozatokat a Szövetség Titkára által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni. A Határozatok Könyvének tartalmára az Alapszabály IV. 3.) d) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.

A határozatok nyilvánosságra hozatalára az Alapszabály IV. 3.) d) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.

 

A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Taggyűlést tájékoztatni.

 

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

 

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;


b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.


Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.


Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

- a vezetőszerv elnöke vagy tagja,

- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást - , illetve
- az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

 

 

V.

A Szövetség működése és gazdálkodása

 

1.) A Szövetség működéséhez szükséges anyagi források:

  • a tagok tagdíja,

  • az állami és egyéb szervek, vállalatok vagy más magánszemélyek támogatása,

  • saját gazdálkodásból (kölcsönözési, használati díjak, kiadványok, reklám, stb.), esetleges egyéb bevételek.

 

2.) A Szövetség vagyonát, bevételét a mindenkori érvényes gazdálkodási előírások szerint kell kezelni. A Szövetség a bevételeiből éves költségvetés alapján önállóan gazdálkodik, gazdálkodásáról éves beszámolót készít. A szabályszerű gazdasági ügyvitelért a Titkár felelős.

 

3.) A tagdíj összegét, befizetésének módját a Választmány határozza meg. A tagok tagdíjbefizetéseiről a Titkár a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet.


4.) Kötelezettségvállalási és utalványozási jog az Elnököt, az Ügyvezető Elnököt, valamint az ügyvezető elnök névre szóló írásbeli meghatalmazása alapján helyettesét, a Titkárt illeti meg.

 

5.) A Szövetség tartozásaiért vagyonával felel, azonban tagjai a tagdíj megfizetésén túl saját vagyonukkal nem felelnek.

 

6.) A Szövetség irányítását, a Szövetségben végzett munkát a választott tisztségviselők, aktivisták társadalmi munkában végzik.

Az Elnök, az Ügyvezető Elnök és a Titkár tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhet a Választmány által meghatározott összegben.

 

7.) Egyes adminisztratív feladatok ellátásra, ismeretterjesztő előadásra, egyéb munkavégzésre a Szövetség Ügyvezető Elnöksége külső munkavállalókat, előadókat, szakértőket kérhet fel. A felkért munkavállalók munkájukért tiszteletdíjban részesülhetnek.

 

8.) A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.


9.) A Szövetség befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.

 

10.) A Szövetség az államháztartás alrendszereitől - a normatív és szelektív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.


11.) A Szövetség a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.


12.) A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

13.) A Szövetség vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.


14.) A Szövetségre vonatkozó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók. A Szövetség köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosságszámára elérhető módon közzétenni.


15.) A Szövetséget a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és a Szövetség gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.


16.) A Szövetség működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

 

17.) A Szövetség működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét a Szövetség Titkára biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban a Szövetség székhelyén, felügyelet mellett. A Szövetség közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.

 

 

VI.

A Szövetség képviselete


1.) A Szövetséget az Elnök és az Ügyvezető Elnök önállóan képviseli, a 2.) pontban foglalt kivétellel.

2.) A Szövetség bankszámlája felett az Elnök és a Titkár, ill. az Ügyvezető Elnök és a Titkár együttesen jogosult rendelkezni.

 

 

VII.
A Szövetség megszűnése


1.) A Szövetség megszűnik, ha a Taggyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja. Amennyiben a Szövetség feloszlással szűnik meg, akkor az Elnök felszámolóként jár el.

 

2.) Megszűnik továbbá a Szövetség, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.


3.) A Szövetség megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Taggyűlés dönt.

4.) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

VIII.

Záró rendelkezések

 

1.) A jelen Alapszabályt a 2013. március 19-i Taggyűlésmódosított tartalommal jóváhagyta, valamint felhatalmazta és kötelezte a Szövetség Elnökét, hogy az Alapszabályt az illetékes bírósághoz benyújtsa.

 

2.) Az itt nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

 

Kecskemét, 2013. március 19.

 

 

Mogyorós Zoltán / Elnök

Berkes Zoltán / Ügyvezető Elnök                                                                           

                                                                      

 

 

Alulírott eljárásra meghatalmazott jogi képviselő, Dr. Fekete Csaba ügyvéd igazolom, „ellenjegyzem”, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának, illetve „ellenjegyzem”, hogy jelen okirat mindenben megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, valamint nevezettek kinyilvánított akaratát tartalmazza és az aláírások valódiságát is tanúsítom.

Kecskemét, 2013. március 19.

 

 

Dr. Fekete Csaba

ügyvéd